|
MÁROK község Önkormányzat Képviselőtestületének
6/2008. (IV.08.) számú rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Márok község Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (5) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C § (4) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
A rendelet célja
A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya
1. §.
A rendelet hatálya kiterjed:
(1) Márok község közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre és hontalanokra
(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Márok község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3) Az Ör. 23. § (5) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(4) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Ivánbattyán község önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.
Eljárási rendelkezések
2. §.
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban, a villányi körjegyzőségen, valamint a község falugondnokánál lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
3. §.
(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Jövedelem igazolható:
- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
- munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
- vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
- A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét1
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. §.
(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a hó utolsó szerdai napján, házipénztárból kerülnek kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. Temetési segélyre, születési segélyre, átmeneti segélyre jogosult személy esetében a megállapítást követően azonnal, illetve a hét keddi, vagy szerdai napján.
______________________________________________________
1 Módosította a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 1. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
5. §.
(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőségi Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. §.
(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.
7. §.
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. §.
A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.
9. §.
A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. FEJEZET
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselőtestülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) lakásfenntartási támogatást,
b) méltányossági ápolási díjat,(18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)
c) átmeneti segélyt,
d) temetési segélyt
e) születési segélyt
f) szociális kölcsönt
g) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA
Rendszeres szociális segély
10. §
Együttműködési eljárás szabályai
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek a folyósítás feltételeként a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ villányi telephelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles együttműködni.2
a) a Siklósi Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Villányi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát
b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról
c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni
d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni
11. §
A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei:
a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló
______________________________________________________
2 Módosította a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 2. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a Szolgálatnál történő megjelenéskor – nyilvántartásba veszi.
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását.
e) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról
f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.
g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.
12. §
A jegyző kötelezettségei
a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő Szolgálatnak,
b) tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot
- az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről
- a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről sé az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról
- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról
13. §
Beilleszkedést segítő programok
(1) A beilleszkedést segítő programok típusai
a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,
c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,
- az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:
- egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és
- csoportos foglalkozások,
- a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),
d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,
e) munkavállalási tanácsadás,
e) szociális és életvezetési tanácsadás
f) mentálhigiénés tanácsadás
g) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel
h) pszichológiai tanácsadás.
(2) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:
- családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól,
- a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,
- a munkaügyi központok képzéseiről stb.
(3) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.
(4) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:
- program tartalmát,
- a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),
- azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.
14. §
Az együttműködési kötelezettség megszegése
Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, és a rendszeres szociális segély megszüntetését vonja maga után, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:
a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál és nem köt írásos megállapodást
b) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását hitelt érdemlően (orvosi igazolás stb.) nem igazolja
c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,
d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre
e) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.
f) az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatához szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat, igazolásokat a kért határidőre nem bocsátja rendelkezésre
15. §.
Bérpótló juttatásra jogosultak ellátásra jogosító feltételeinek szabályai 3
(1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének lakóházával határos, kerítésen kívüli terület (járda, közterület) rendben tartására az alábbiak szerint:
a) az általa lakott vagy bérelt ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata
b) a lakáshoz tartozó elő és hátsó kert, udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
c) a lerakott anyagok – különösen építési, növényi - az udvaron jól elkülönüljenek
d) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő végzése; amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése oly módon, hogy a területen ne legyen gyomnövényzet termést hozó példánya;
e) az ingatlanon nem lehet parlagfű
f) az ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében az ingatlan előtti és melletti - járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése; téli időszakban a hó és síkosság mentesítése
g) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
fa) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
fb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
h) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar, melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
i) amennyiben az ingatlan nincs körbekerítve, az állatok zárt helyen, állattartásra szolgáló épületben történő tartása
j) állattartásra szolgáló épületek folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, az állati alom szükségszerű elszállítása, vagy annak a termőföldbe történő bedolgozása
k) a komposzt termőföldbe történő bedolgozása
l) benti illemhely hiányában árnyékszék megléte
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a kérelem benyújtásának időpontjában bizonyítani. A kérelem benyújtását követő 8 napon belül a körjegyzőség hivatalának műszaki ügyintézője a helyszínen elvégzi a kérelmező ingatlana és lakókörnyezete állapotának felmérését. Amennyiben a felmérés során megállapítást nyer, hogy kérelmező lakóingatlana és lakókörnyezetének állapota az (1) bekezdésben felsorolt feltételekben hiányt szenved, a jegyző kérelmezőt végzéssel szólítja fel a lakókörnyezet rendezésére, 25 napos határidő megjelölésével. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a bérpótló juttatás iránti kérelmet kel kell utasítani.
_________________________________________________________________________________
3 Beiktatta a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 3. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
(3) Amennyiben a bérpótló juttatás megállapításáról szóló határozatot hoz a jegyző, a határozat rendelkező részében az e rendelet 15. § (1) bekezdésében előírt feltételek folyamatos teljesítésére kell kötelezni a jogosultat, és a kötelezettség teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeiről tájékoztatást kell adni.
(4) A jogosultság feltételeként az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartását az önkormányzat az építésügyi és szociális előadó bevonásával évente – a jogosultsági feltételek éves felülvizsgálata keretében - ellenőrzi.
(5) A jogosultsági feltételek rendkívüli felülvizsgálata rendelhető el az önkormányzat képviselő-testülete tagjainak, polgármesterének, műszaki hatóságnak a jelzése alapján abban az esetben, ha az ellátás folyósításának időtartama alatt a bérpótló juttatásban részesülő személy lakóingatlanában és környezetében súlyos – az (1) bekezdésben felsorolt pontokra vonatkozóan – kötelezettségszegés esete merülne fel. Ebben az esetben a jegyző a jogosult figyelmét haladéktalanul felhívja kötelezettségszegésének megszüntetésére, az (1) bekezdésben felsorolt ingatlan- és környezetállapot helyreállítására 25 napos határidő kitűzésével.
(6) Az Szt. 34. § (2) valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak (2) és (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő elvégzéséről, illetve folyamatos fenntartásáról.
15/A §.
(1) A település jegyzője azon aktív korúak ellátására jogosult személy részére, aki közfoglalkoztatásba családi körülményei, egészségi vagy mentális állapota miatt nem vonható be, rendszeres szociális segélyt állapít meg.
(2) A közfoglalkoztatásba történő bevonás akadálya különösen:
a) ha az aktív korúak ellátására jogosult személy közeli hozzátartozójának ápolásáról gondoskodik, feltéve, ha igazolja, hogy a gondozás-ápolás a napi 4 órát meghaladja, és az ápolást más módon megoldani nem tudja
b) ha az aktív korúak ellátására jogosult személy legalább 2 kiskorú gyermekét egyedül neveli háztartásában, és a gyermekek napközbeni ellátását más módon megoldani nem tudja
c) ha az aktív korúak ellátására jogosult személy idült alkoholizmusban szenved, és ebből kifolyólag kialakult egészségi, fizikai állapota miatt a közfoglalkoztatásba nem vonható be
d) ha az aktív korúak ellátására jogosult személy mentális, vagy más szenvedélybetegségben szenved és az ebből kifolyólag kialakult egészségi, fizikai állapota miatt a közfoglalkoztatásba nem vonható be
(3) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot háziorvosi,- kezelőorvosi,- ORSZI szakvéleménnyel, családgondozói szerv igazolásával, oktatási intézmény igazolásával kell alátámasztani.
(4) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit a jegyző 2 évente felülvizsgálja.
16. §
(1) A megállapodást kötő rendszeres szociális segélyezett személy ellátására, együttműködésének megszegésére az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az együttműködés megszegésének a 37/F § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeket is.
17. §
Természetben nyújtott rendszeres szociális segély biztosításának szabályai
(1) A jegyző által megállapított rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható abban az esetben, ha a segélyezett családjában a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él, és a jogosult életvitele miatt (alkoholizmus, elhanyagolás, anyagi javak beosztási nehézsége) ezen kifizetési forma célszerű. A természetbeni kifizetés megállapításáról a képviselőtestület javaslata alapján a jegyző határozatban dönt.
(2) Természetbeni ellátás védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-áig, de legfeljebb 60 %-áig terjedő mértékben nyújtható.4
(3) A természetbeni ellátás élelmiszer, tankönyv, tüzelővásárlás, közüzemi díjak (víz, gáz, villany) , illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére fordítható úgy, hogy a természetbeni ellátásként járó segély összegét a hivatal a megfelelő szolgáltatóhoz, intézményhez utalja. Élelmiszer és tüzelővásárlásra utalványt biztosít meghatározott beváltási hely megjelölésével.
18. §
Lakásfenntartási támogatás
(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
______________________________________________________
4 Módosította a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 4. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
(2) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt:
a) az Szt. 38. §-ában meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás)
b) az adósságkezelési támogatásban részesülő személynek
c) e rendelet 19-20. §-aiban meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás)
19. §
(1) Az önkormányzat képviselőtestülete helyi lakásfenntartási támogatást ad annak a személynek
a) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át és
b) a lakásfenntartás havi költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át
(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál költségként kell figyelembe venni
a) a lakbér, vagy albérleti díj 100 %-át
b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletének 100 %-át
c) egyedi fűtésű (villany, gáz ) lakás esetén igazolt átalány 100 %-át
d) villanyáram díj 100 %-át
e) víz- és csatornadíj 100 %-át
f) hagyományos fűtési mód esetén a hivatalos számlán szereplő fa, szén, egyéb tüzelőanyag értékének 100 %-át
(3) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500 Ft.
(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem évente két alkalommal minden év október 15. és március 15-ig nyújtható be.
(5) A /4/ bekezdésben foglalt lakásfenntartási kiadások igazolásának módja:
a) lakásbérleti vagy albérleti szerződés
b) pénzintézettel kötött hitelszerződés
c) a kérelem beadását megelőző 3 havi közüzemi számlák, (átalánydíjas számlából elegendő egyet csatolni)
d) tüzelőanyag számlával történő igazolása
e) családban élők jövedelmi és vagyonigazolása
f) lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása
g) nyilatkozat a lakásban tartózkodás jogcíméről, közös háztartásban élők számáról, lakásnagyságról (63/2006. (III.27.) Korm.rendeletben meghatározott nyilatkozat)
(6) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(7) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.
(8) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
20. §.
(1) Megszűnik a támogatás:
- a megállapított idő elteltével,
- a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.
21. §.
Ápolási díj
(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és
a) akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem
- nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
- egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át
nem haladja meg
b) az ápoló és az ápolt közös háztartásban él
c) a kérelmező az ápolási tevékenység ellátásra alkalmas
d) az ápolandó személy tartós betegségét háziorvos igazolja
e) az ápoló személy – az otthon történő munkavégzés kivételével - napi 4 órát meg nem haladó munkát végez
f) az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege nem haladja meg az ápolási díj összegét
g) az ápoló személy nem szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója
h) az ápolt személy szociális intézményi ellátásának igénybevétele a napi 5 órát nem haladja meg 5
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(3) A helyi ápolási díj összege a központi költségvetési törvényben évente meghatározott alapösszeg 80 %-a.6
(4) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
______________________________________________________
5 Beiktatta a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 5. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
6 Módosította a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 6. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
22. §.
Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
(1) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát – a szociális törvény alapján – meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.
(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen
- a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról,
- a gyógyszerhez való hozzájutásról,
- egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:
- a fürdetésről, mosdatásról,
- a lakás takarításáról és tisztántartásáról,
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(3) A házi segítségnyújtást végző intézmény (Siklósi Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ) az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.
23. §
Átmeneti segély
(1) Az önkormányzat képviselőtestülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére eseti, vagy havi rendszerességgel megállapított átmeneti segélyt nyújthat.
Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek
a.) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
b.) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
c.) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.
d.) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja7
e.) A család havi jövedelmét meghaladó összegű közüzemi tartozása halmozódott fel (villany, víz, gáz, végelszámolási számla) 8
___________________________________________________
7 Beiktatta a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 7. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
8 Beiktatta a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 7. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
(2) Átmeneti segélyben részesíthetők kérelemre, vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező indokolt többletkiadásaik miatt anyagi segítségre szorulnak, és családjukban az egy főre eső jövedelem:
a.) egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át
b.) többszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – átmeneti segélyben részesíthető a kérelmező.
(4) A képviselőtestület által havi rendszerességgel megállapított pénzbeli támogatások mellett évente legfeljebb három alkalommal adható átmeneti segély a kérelmezőnek, illetve a vele közös háztartásban élőnek.
(5) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(6) Átmeneti segélyben részesíthető az, akinek közgyógyellátás iránti kérelme jogosultság hiányában elutasításra került, de gyógyszerköltsége olyan magas, hogy létfenntartása veszélyeztetése nélkül a gyógyszereket megvásárolni nem tudja.
23/A §. 9
1) Elutasítható annak a személynek az átmeneti segély iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.)került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes lenne.
2) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek, akinek visszafizetési kötelezettsége (szoc. kölcsön, kamatmentes kölcsön, jogosulatlanul felvett rendszeres juttatás) vagy adófizetési kötelezettsége áll fenn az önkormányzattal szemben.
24. §
(1) Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege esetenként 3.000 Ft-nál kevesebb, és 5.000 Ft-nál több nem lehet.
(2) A rendszeresen adott átmeneti segély havi összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál és magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál.
(3) Ha az átmeneti segély többszöri alkalommal kerül megállapításra egy naptári éven belül, meg kell határozni a kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget.
______________________________________________________________
9 Beiktatta a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 8. §-a, hatályos: 2011. 03.08-tól
(4) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.
(5) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben
a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és
b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.
(6) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.
25. §
(1) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, utalás formájában történhet.
(2) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül a Körjegyzőség pénztárában veheti fel.
(3) Vásárlási utalvány elsősorban élelmiszer, ruhanemű, tanszer, tisztálkodószer és tüzelőanyag vásárlására adható ki.
A kitöltött utalvány az ellenőrző szelvénnyel együtt kerül átadásra a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást kell vezetni. Az utalványok átvételét a segélyben részesülők aláírásukkal igazolják.
(4) Az utalvány a céljától eltérően nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni és kiszolgálni tilos. Az utalvány értéke sem egészben, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.
26. §.
Temetési segély
(1) A képviselőtestület temetési segélyt ad az elhunyt hozzátartozójának, (szociális rászorultság vizsgálata nélkül) aki a temetés tényét számlával igazolja. A temetési segély megállapítására átruházott hatáskörbe a község polgármestere jogosult.
(2) A temetési segély összege 20.000 Ft, azaz Húszezer forint.
(3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.
(4) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.
27. §.
(1) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól szociális rászorultságára tekintettel sem mentesül.
d) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
28. §
Születési segély
/1/ Az önkormányzat képviselőtestülete születési segélyt nyújt a községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülőnek, gyermeke születéséhez. A születési segély megállapítására átruházott hatáskörben a község polgármestere jogosult.
/2/ A születési segély összege 25.000 Ft, azaz Huszonötezer forint.
/3/ A születési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
29. §
Szociális kölcsön
Kamatmentes szociális kölcsön támogatásban részesíthető évente egy alkalommal, maximum 100.000 Ft-ig terjedő mértékben az a rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és akinek részére
- rendszeres ellátás megállapítása folyamatban van
- igazoltan olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl. temetés, betegség, elemi kár, saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása stb.) amely veszélyezteti önmaga vagy családja létfenntartását,
- rendelkezik olyan jövedelemforrással, vagy vagyonnal, amely garanciát jelenthet a kölcsön visszafizetésére.
30. §
Nem részesíthető kölcsönben az, aki
- önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe
- rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel krízishelyzetét megoldhatja
- korábban már igénybe vett szociális kölcsönét nem vagy késedelmesen fizette vissza
- az önkormányzattal szemben bármilyen visszafizetési kötelezettsége áll fenn
31. §
(1) A kölcsönt részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.
(2) A kölcsön felvételét követően kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel a kölcsön visszafizetésétől a testület eltekinthet.
(3) A kölcsönben részesülőkkel szerződéskötésre kerül sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.
(4) A szociális kölcsön iránti kérelmet házasságban élők esetén mindkét házastársnak kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk.
(5) A kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a házastársakat, illetve élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
(6) A kölcsönösszeg erejéig a kölcsönigénylő ingatlanára az önkormányzat javára jelzálog kerül bejegyzésre.
32. §
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(1) Az önkormányzat képviselőtestülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek családja átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került, létfenntartási gondokkal küzd.
(2) Különös tekintettel arra a családra, ahol
a.) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése
b.) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés
c.) magas beiskolázási költségek miatt
d.) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében
átmeneti anyagi segítségre szorulnak.
(3) Tartósan beteg gyermek, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható.
(4) A támogatás iránti kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat hivatalánál, illetve a körjegyzőség hivatalánál terjesztheti elő.
A kérelemhez mellékelni kell:
- nevelésbe vétel megszűnését megállapító határozatot
- beiskolázási költségre vonatkozó igazolás
- kapcsolattartás szabályozására vonatkozó gyámhatósági határozatot
- a gyermek egészségi állapotára vonatkozó szakorvosi igazolást
(5) Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás többszöri alkalommal kerül megállapításra egy naptávi éven belül, meg kell határozni a kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét a képviselőtestület az egyedi kérelem alapján állapítja meg.
(7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét természetbeni juttatásként (tandíj, kollégiumi díj, étkezési térítési díj, vásárlási utalvány stb.) is megállapíthatja a testület egyéni elbírálás alapján.
III. FEJEZET
Természetben nyújtott szociális ellátások
33. §
Közgyógyellátás
(1) Az önkormányzat képviselőtestületének e rendeletben meghatározott feltételei szerint a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Szociálisan rászorult az a személy,
a) aki egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,
b) családban élő személy esetén az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja.
(3) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9.számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban/körjegyzőségen, falugondnoknál lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.
34. §
Gyermekek napközbeni ellátása
Étkezési térítési díj kedvezmény
(1) A térítési díj kedvezmény iránti kérelmet a körjegyzőség hivatalánál, valamint a lakóhely szerint illetékes polgármesternél, falugondnoknál lehet benyújtani.
(2) A támogatás megállapításáról, mértékről, időtartamáról a képviselőtestület az egyedi ügyek ismeretében dönt.
(3) A támogatásként megállapított kedvezmény a nevelési-oktatási intézményben egy tanévre szól. Tanév közbeni igénylés esetén a kedvezmény mértéke a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától állapítható meg.
(4) Gyermekétkeztetés esetén
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyerekek után az intézményi térítési díj 100 %-át,
b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d) az a) pont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, normatív kedvezményként kell biztosítani. 10
(5) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.
IV. FEJEZET
35. §.
Szociális szolgáltatások
Az Szt. értelmében az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
- falugondnoki szolgáltatás
- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 11
36.§
Falugondnoki szolgáltatás12
(1) A falugondnoki szolgálat célja a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos kiste4lepülések és tanyák esélyegyenlőségének növelése, az ott élők életfeltételeinek javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális alapellátások kiépítésének elősegítése, a települések szolgáltatási funkcióinak bővítése, községfejlesztés, valamint a jobb életminőség elérése. Igény szerint a kistérségi közlekedési szolgáltatásokban való részvétel.
A falugondnoki szolgálat az önkormányzat saját rendelete, az 1/2000. (I.07.) SzCsM rendelet 39. § (1-3) bekezdése, valamint a napi szükségletek alapján:
- közvetlen, személyes szolgáltatásokat (ezen belül alap- és kiegészítő feladatokat), valamint
- az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásokat végez.
________________________________________________________
10 Módosította 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 9. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
11 Beiktatta a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 10. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
12 Módosította 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 11. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
(2) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási és szolgáltatási feladatok:
d) közösségi, művelődési, sport- és szabadidős rendezvények szervezése, segítése, sportolók szállítása
e) egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása
d) egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés (mindennapi megélhetéshez szükséges áruk beszerzése, házhozszállítás, nagybevásárlás stb.)
e) a falugondnoki szolgálat által nyújtott közvetett – az önkormányzati feladatok megoldását segítő – szolgáltatások
f) falugondnoki szolgálat által nyújtott egyéb szolgáltatások
(3) A szolgáltatás igénybevételére jogosultak köre:
a településen életvitelszerűen tartózkodó lakosság, akiknek szociális körülményei, ezen belül kora, egészségi állapota és egyéb aktuális élethelyzete alapján alkalmilag vagy tartósan jogosulttá válik a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére.
A falugondnoki szolgálat valamennyi eleme térítésmentes.
37.§
Szociális étkeztetés
(1) A község képviselőtestülete szociális étkeztetést biztosít azoknak a rászorult személyeknek, akik:
a.) a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték
b.) súlyos fogyatékosok, vagy pszichiátriai betegek
c.) szenvedélybetegek
d.) hajléktalanok
e.) egészségi állapotukból kifolyólag rászorultak
f.) aktív korú, szociális segélyezett vagy bérpótló juttatásban részesülő, munkanélküli
és önmaguk, illetve eltartottjaik részére az étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani
(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:
a) súlyos fogyatékosságról szóló ORSZI szakvélemény,
b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás
c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás
d) munkaképesség csökkentésről szóló ORSZI igazolás
e) munkaügyi központ igazolása (regisztrációról)
f) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás
(3) Nem kell külön igazolni azokat a tényeket, amelyek a közigazgatási hatóság rendelkezésére állnak (így különösen: életkor igazolása, rendszeres szociális segély tényének igazolása)
(4) Az étkezés keretében a jogosult részére legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, lehetőleg lakó-, vagy tartózkodási helyéhez legközelebbi főzőhelyen. (Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ Villány, Csillagvölgy Étterem)
(5) Az étkeztetés igénybevételéről az 1. sz. melléklet szerinti igénybevételi naplót kell vezetni a szolgáltatást biztosító intézménynek, valamint a kiszállítást végző falugondnoknak.
(6) Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni (lásd. E rendelet 45. § (5) bekezdés) :
(7) Megszűnik az étkeztetés:
a.) ha arról a gondozott lemond
b.) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn
c.) a jogosult halálával,
d.) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget
(8) A szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján a fenntartóknak tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Az intézményi térítési díjat ( mely a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás költségvetési támogatásának különbözete) a szociális étkeztetést biztosító Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ Intézményfenntartó Társulás tagjai társulási ülés keretében kötelesek meghatározni és a társulási megállapodásban erre kijelölt gesztor (Villány) (Villány) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról tárgyév április 1-jéig rendeletet alkot. 13
(9) Az ellátás iránti kérelemről e rendelet 37. §-a valamint 42-46. §-aiban foglaltak figyelembevételével az Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ intézményvezetője dönt. 14
38. §
Házi segítségnyújtás
(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
_______________________________________________________
13 Módosította 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 12. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
14 Módosította 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 13. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(6) 15
(7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
(8) Az ellátás iránti kérelmet a helyi házigondozón keresztül a Siklósi Kistérségi Szociális Szolgáltató Központjának vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. 93. § - 94/A § rendelkezéseinek megfelelően történik.
39. §
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges
azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.
(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy
pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás
folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe
venni).
_________________________________________________________________
15 Hatályon kívül helyezte a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 14. §-a, hatálytalan: 2011. 03. 08-tól
(5) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.
(6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.
(7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
(8) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet
a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,
b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
(9) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.
(10) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz/szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.
(11) Az ellátás iránti kérelemről a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt..
40.§.
Családsegítés
(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítés keretében a képviselőtestület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
(3) A családsegítést a képviselő-testület a Siklósi Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (Villányi Családsegítő Szolgálat: továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) intézmény útján biztosítja
(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.
41.§
Támogató szolgáltatás16
_________________________________________________________________
16 Hatályon kívül helyezte a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 15. §-a, hatálytalan: 2011. 03. 08-tól
V. FEJEZET
A fizetendő személyi térítési díj fizetésének, csökkentésének, elengedésének esetei, módjai
42. §.
(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b) 17
(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
43. §
(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) 18
c) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni19
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) 30 %-át étkeztetés,20
b) 25%-át házi segítségnyújtás,21
_________________________________________________________________
17 Hatályon kívül helyezte a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 16. §-a, hatálytalan: 2011. 03. 08-tól
18 Hatályon kívül helyezte a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 17. §-a, hatálytalan: 2011. 03.08-tól
19 Módosította 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 17. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
20 Módosította 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 18. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
21 Módosította 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 18. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak
d) 22
e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
esetében.
(3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének
a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;
b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;
c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;
d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
(4)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. A szociális étkeztetés esetében az intézményi térítési díjat a képviselőtestület – a mikrotársulást (Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ Villány) fenntartó önkormányzatokkal közösen – külön rendeletben állapítja meg. A kistérségi társulásba integrált házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a kistérségi társulási tanács határozza meg.
(5) 23
(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A kötelezett által fizetendő térítési díj (személyi térítési díj) összegét az intézményvezető – az önkormányzat képviselő-testületével történő egyeztetést követően-, konkrét összegben állapítja meg, és erről az ellátást igénylőt írásban tájékoztatja.24
(7) Térítési díjkedvezményről, illetve mentességről egyedi kérelemre a képviselőtestület dönt.
(8) A képviselőtestület a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl.
- elemi kárt szenvedett,
- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,
- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,
- egészségében állapotrosszabbodás következett be,
- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,
vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési
díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.
- havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 50 %-át.
________________________________________________________________
22 Hatályon kívül helyezte a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 18. §-a, hatálytalan: 2011. 03. 08-tól
23 Hatályon kívül helyezte a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 19. §-a, hatálytalan: 2011. 03. 08-tól
24 Módosította a 4/2011. (03. 07.) számú rendelet 19. §-a, hatályos: 2011. 03. 08-tól
3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható.
44.§
A személyi térítési díjak megfizetése
(1) A személyi térítési díjat
a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,
b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.
(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.
(3) Az átmenti és tartós elhelyezést nyújtó intézmények szolgáltatásainak igénybe vétele esetében,
a) ha az ellátott a hónap minden napján igénybe veszi az ellátást, a megállapodásban foglaltak alapján megállapított havi személyi térítési díjat kell megfizetni;
b) ha az ellátott a hónap nem minden napján veszi igénybe az ellátást, a fizetendő személyi térítési díjat a napi jövedelme alapján megállapított napi személyi térítési díj és a gondozási napok számának szorzata alapján kell meghatározni és megfizetni.
A személyi térítési díjat a beköltözés napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény számlájára.
(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:
a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni; (az ellátást szüneteltetni csak tartós kórházi elhelyezés, átmeneti elhelyezés, 1 hétnél hosszabb időtartamú távollét esetén lehet)
b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.
45.§
Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
e) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
46.§
Az intézményi jogviszony megszűnése
(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:
a.) a térítési díjat az esedékességet követő felszólításban megjelölt határidőig nem fizeti meg,
b.) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c.) elhalálozik,
e.) kéri az ellátás megszüntetését.
f.) a havi étkezési napok 10 %-át meghaladó mértékben az étkezést nem veszi igénybe
(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.
(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. §.
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A bérpótló juttatásra – e rendelet kihirdetését megelőzően – jogosult, illetve a felülvizsgálatot követően jogosulttá vált személyek a bérpótló juttatás folyósításának feltételeként e rendelet 3. §-ában meghatározott feltételek biztosítására kötelesek azzal a kitétellel, hogy a hivatkozott § (2) bekezdésében megállapított határidő számítása a rendelet kihirdetésének napjával kezdődik.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Márok, 2011. 03. 07
Krizics Zsanett Albert Károlyné dr.
polgármester címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetve:
Márok, 2011. 03. 08.
Albert Károlyné dr.
címzetes főjegyző
|
