Márok Községi Önkormányzat
7./2013./XII.5./ rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
Márok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2)
bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény.
13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény( továbbiakban: Szt.) 1. § (2)
bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b.) pontjában, 32.§ (1) bek. b.)
pontjában és (3) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d.) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében,
45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47.§ (2) bekezdésében, 48.§ (4)
bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdés, 92. § (1) és (2) bekezdéseiben,
valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
alapján kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1.§ A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak
megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális
ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok
igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
2. A rendelet hatálya
2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed:
Márok Község Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar
állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési
engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként
elismert személyekre és a hontalanokra.
(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó
hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor
nyilatkozatában Nagyharsány község közigazgatási területét tartózkodási helyként
megjelölte.
(3) Az Szt. 7. §-a szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és
illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást
biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
Az ellátást biztosító követelheti az átmeneti segély megtérítését a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező szervtől.
2
(4) Az Sztv. 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Sztv-ben
meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a
Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt.
32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3)
bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás
időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Márok Község Önkormányzat
által szervezett és nyújtott ellátásokra.
3. Eljárási rendelkezések
3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások
megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket Márok
Község Önkormányzatánál és a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet
írásban előterjeszteni.
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása
kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján
történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet
írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás
kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.
(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló
szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező
lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím
megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek
adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra
vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás
vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor
 a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző
hónap nettó jövedelmét,
3
 a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem
esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt
szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Jövedelem igazolható:
 havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző
hónap nettó keresetéről szóló munkáltatói igazolást,
 munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított
ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított
igazolást,
 a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem
benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek
hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
 vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző
gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
 a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
 a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység
megszűnt.
 A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő
támogatás összegét meghaladó részét.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes
speciális igazolások, és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül
felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Nagyharsányi Közös
Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a
továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve
igazolás beszerezhető.
5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, nem
rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon
belül történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást
veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a
kérelmező igazolja.
6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott
életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi,
az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
4
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a
Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban
lényeges változás nem feltételezhető.
7. § (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési
segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A
folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható,
ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.
törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.
8. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján
vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is
rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a
63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
9. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a
jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként
egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az
ügyiratban rögzíteni kell.
10. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására,
továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés
lehetőségét kizárja.
II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
11. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
(1) a települési önkormányzat jegyzője a Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott
feltételek szerint
aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
ab) rendszeres szociális segélyt
ac) lakásfenntartási támogatást
(2) a települési önkormányzat képviselő-testülete a Szt.-ben, illetve e rendeletében
meghatározott feltételek szerint
ba) önkormányzati segélyt,
bb) közgyógyellátást,
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
5
4. Aktív korúak ellátása
12. § (1) Az aktív korúak ellátása jogosultságának meghatározására, megszüntetésére,
összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő aktív korúak ellátása
megállapítására a jegyző a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2) Az aktív korúak ellátásával kapcsolatos hatáskört Nagyharsányi Közös Önkormányzati
Hivatal Jegyzője gyakorolja.
(3) Aktív korúak ellátására jogosultak az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-g) pontjában
meghatározott személyek.
(4) Az aktív korúak ellátását – a kérelem benyújtásának napjától – határozatlan időre kell
megállapítani.
(5) A támogatás összegét a hónap közben keletkezett jogosultság esetén naptári napokra
számítva kell megállapítani.
5. Jogosultság egyéb feltételei
13. § (1) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy a jogosultsági feltételek teljesülésén
felül egyéb feltételként köteles háza, udvara, kertje, kerítéssel kívül határos területe, járda
tisztántartására, az ingatlant rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, valamint a
higiénikus állapotot biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakat a kérelem benyújtását követő 5 napon belül és az éves
felülvizsgálat alkalmával a falugondnok a lakókörnyezet állapotát felméri, és írásos
tájékoztatást ad a jegyzőnek.
(3) Amennyiben a felmérés során hiányosság merül fel, a jegyző 15 napos határidővel
felszólítást küld az elvégzendő tevékenységekről és tájékoztatást ad a kötelezettség
elmaradásának jogkövetkezményeiről.
Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el:
- foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén a kérelmet el kell utasítani,
- rendszeres szociális segély esetében a folyósítást egy hónapra fel kell függeszteni.
6. Rendszeres szociális segély
14. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő
személynek a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködési
kötelezettsége áll fenn.
(3) Az önkormányzat és a Munkaügyi Központ között létrejött megállapodás tartalmazza
a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek foglalkoztatása érdekében
történő együttműködésre és információ-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
6
7. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
15. § (1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra az Szt. 35. § (1) bekezdésében
meghatározott személyek jogosultak.
8. A hajléktalan személyekre vonatkozó rendelkezések
16. § A hajléktalan személyekre vonatkozó Szt. 37/C. § rendelkezéseit a képviselő-testület
változtatás nélkül alkalmazza
9. Ápolási díj
17. § (1) A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ápolási díjat a Képviselő-testület
2013. szeptember 17. napján hatályon kívül helyezi, nem alkalmazza.
10. Önkormányzati segély
18. § (1) Az ellátás feltételei : a képviselő-testület az alábbi három esetben folyósít
önkormányzati segélyt:
a) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan
vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd (rendkívüli élethelyzet az
elemi kár, a diagnosztizált, hosszantartó súlyos betegség, és ha a kérelmező tulajdonát
képező lakásban betöréssel, lopással jelentős kárt okoztak)
b) temetési költségek viseléséhez,
c) gyermekvédelmi céllal.
(2) Az önkormányzati segély megállapítható kérelemre és hivatalból, ha nevelési-,
oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény
kezdeményezi.
19. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti azt a 18. § (1) bekezdés
a) pontjának megfelelő személyt, akinek családjában a kérelem benyújtását megelőző
hónapban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (37.050.- Ft), egyedül élő esetében annak a
150 %-át.
(2) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Ugyanaz a
személy egy naptári éven belül három alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben,
az összege esetenként a 3.000.- Ft-nál kevesebb és 5.000.- Ft-nál több nem lehet.
(3) Elemi kár esetén az önkormányzati segély összege 5.000.- Ft-nál kevesebb és az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet.
(4) A havi rendszerességgel folyósított önkormányzati segély időtartama a 6 hónapot
nem haladhatja meg, a havi összege 3.000.- Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál több nem lehet.
20. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyt állapít meg a temetési költségek
viseléséhez (18. § b) ) annak, aki
7
- elsősorban azt, aki az eltemettetést szerződésben vállalta,
- másodsorban azt, akit erre az elhunyt végrendelete kötelez,
- harmadsorban végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő
házastársat,
- negyedsorban az elhunyt egyéb közeli hozzátartozóját a törvényes öröklés sorrendje
szerint,
a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és családjában a kérelem benyújtását
megelőző hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 350 %-át.
(2) A kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni.
Mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről szóló
számlát és az egy családban élők jövedelem igazolását.
(3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés
költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése
a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(4) A temetési költség viselésére nyújtott önkormányzati segély kifizetésének tényét az
anyakönyvi kivonatra fel kell jegyezni.
21. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti gyermekvédelmi céllal
(18. § c) ):
- a válsághelyzetben lévő várandós anyát gyermekének megtartásához,
- gyermek fogadásának előkészítéséhez,
- a gyermek családba történő visszakerülése elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,
- a gyermek hátrányos helyzete miatti anyagi segítség nyújtásának céljából,
- gyermek betegsége miatt,
- beiskolázáshoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra nyújtható önkormányzati segély évente egy
alkalommal adható. Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összege
nem lehet kevesebb 5.000.- Ft-nál, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 80 %-ánál.
Beiskolázáshoz - azok részére akik normatív kedvezményben nem részesülnek, valamint
Bursa Hungarica ösztöndíjban nem részesülnek – 3.000.- Ft. Középfokú intézményben
tanulók és felsőoktatási intézmény hallgatói iskolalátogatási bizonyítványt, illetve
hallgatói jogviszony igazolást kötelesek csatolni kérelmükhöz.
(3) A gyermekvédelmi céllal folyósított önkormányzati segély pénzbeli és részben vagy
egészében természetbeni formában is nyújtható.
(4) A természetbeni ellátás különösen általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszer
ellátására, étkezési térítési díjra, kizárólag élelmiszer vásárlására bonus formájában,
illetve egyéb, a gyermek szükségleteitől függő rendszeres kiadás kifizetéséhez nyújtható.
8
11. Születési segély
22. § (1) Az önkormányzat születési segélyt nyújt a településen állandó bejelentett lakcímmel
rendelkező szülőnek, gyermeke születéséhez.
(2) A születési segély összege 25.000.- Ft.
(3) A kérelem benyújtásához mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
12. Szociális kölcsön
23. § (1) Kamatmentes szociális kölcsön támogatásban részesíthető évente egy alkalommal,
maximum 100.00.- Ft-ig terjedő mértékben az a rászorult személy, akinek családjában az egy
főre jutó havi nettójövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 130 %-át és igazolni tudja, hogy olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl.:
temetés, betegség, elemi kár, stb.), amely veszélyezteti önmaga és családja létfenntartását.
(2) Nem részesíthető kölcsönben az a személy, aki
- önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,
- rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel helyzetét megoldhatja,
- korábban már vett igénybe szociális kölcsönt és késedelmesen fizette vissza
13. Speciális eljárási szabályok
24. § (1) A kölcsönt részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12
hónap alatt.
(2) A kölcsön felvételét követően kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel a kölcsön
visszafizetésétől a testület eltekinthet.
(3) A kölcsönben részesülőkkel szerződéskötésre került sor, amely tartalmazza a támogatás
felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes
visszafizetése esetén a behajtás módját.
(4) A szociális kölcsön iránti kérelmet házasságban élők esetében mindkét házastársnak kell
előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy
élettársak és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk.
(5) A kölcsönszerződésben a házastársakat, illetve az élettársakat egyetemleges adóstársként
kell feltüntetni.
(6) A kölcsönösszeg erejéig a kölcsönigénylő ingatlanára az önkormányzat javára jelzálog
kerül bejegyzésre.
III. Fejezet
14. Természetben nyújtott szociális ellátások.
25.§ (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör
átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben
9
természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, illetve gyermekintézmények
térítési díjának kifizetése.
(3) A Jegyző a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:
- lakásfenntartási támogatás
(4) A Polgármester a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:
- köztemetés
(5) A képviselő-testület a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:
- közgyógyellátás,
- szociális célú tűzifa támogatás
15. Lakásfenntartási támogatás
26. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az
általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos
rendszeres kiadásaikhoz nyújtott támogatás.
(2) A lakásfenntartási támogatást a Jegyző az Szt. 38-39. § alapján alkalmazza.
(3) A jegyző a lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában
biztosítja.
A megállapított támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz
kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb
mértékben veszélyezteti. Erről a kérelmező a 63/2006./III.27./ sz. Kormányrendelet 12. sz.
melléklet szerinti nyomtatványon nyilatkozik.
(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Nagyharsányi Közös Önkormányzati
Hivatalnál lehet benyújtani.
(5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem
benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(6) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak
állapítható meg, akinek közüzemi szerződése van, függetlenül a lakásban élő személyek és
háztartások számától
(7) Megszűnik a támogatás:
 a megállapított idő elteltével,
 a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.
16. Méltányossági közgyógyellátás
27. § (1) A Képviselő-testület közgyógyellátásban részesíti azt a szociálisan rászorult
10
személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó
kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban
meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosításba befogadott
járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges
táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig.
(3) A gyógyszerkeret
a.) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből és
b.) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti
keretből tevődik össze.
(4) A (3) bekezdés alapján meghatározott egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi
rendszeres gyógyszerköltsége, melyet a központi költségvetésről szóló törvény határoz meg
minden évben.
Az eseti gyógyszerkeret éves összegét is a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
28. § (1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek
a.) akinek a családjában egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem
haladja meg.
b.) továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 25 %-át eléri.
17. Speciális eljárási szabályok
29. § (1) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell
- kérelmező és a családja jövedelemigazolását,
- a háziorvosi igazolást a gyógyító ellátásról.
18. Köztemetés
30. § A polgármester a Szt. 48.§. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
19. Szociális célú tűzifa támogatás
31. § (1) A szociális tűzifa támogatásra azok a személyek jogosultak, akik
lakásfenntartási támogatásban részesülnek és 2014.01.15-ig kérik a támogatás
megállapítását.
(4) A rászorulókhoz való kiszállításról az önkormányzat térítésmentesen gondoskodik
legkésőbb 2014.02.15-ig.
11
IV. Fejezet
20. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
32. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes
gondoskodást nyújtó következő alapellátási formákat az önkormányzati intézmények útján,
illetve 2013. 05.01-től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján látja el.
a.) étkeztetés
b.) házi segítségnyújtás
c.) családsegítés
Étkeztetés
33. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi
egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére
tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat
szükséges csatolni:
a) súlyos fogyatékosságról szóló szakvélemény,
b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás,
c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás,
d) munkaképesség csökkentéséről szóló Bm. Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási
Szerve orvosi véleménye,
e) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a villányi Alapfokú Oktatási és Nevelési
Központnál nyújthatja be.
(4) Az önkormányzat az étkezést a villányi Csillagvölgy étterem konyhájáról biztosítja úgy,
hogy a kiszállítást a falugondnok végzi.
(5) Ingyenes ellátásban részesül az, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.
(6) A térítési díj 50%-át kell fizetni azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó
jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(7) Megszűnik az étkeztetés, ha:
a) arról a gondozott lemond,
b) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
c) a jogosult elhalálozik,
d) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.
12
21. Házi segítségnyújtás
34. § A képviselő-testület a házi segítségnyújtásról a 2013. 05.01-től Beremendi Szociális
Alapszolgáltatási Társulás útján gondoskodik az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint.
22. Családsegítés
35. § Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait 2013. 05.01-től Beremendi
Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján látja el.
V. Fejezet
23. A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai
36. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért
személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott
gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a
tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a
továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható
meg kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja
jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési
kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben
növekedett.
37. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti
jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban
élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) 30%-át étkeztetés,
b) 25%-át házi segítségnyújtás,
13
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató
szolgáltatás,
d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.
(3) Intézményi térítési díj: a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások
térítési díja a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás
különbözete.
Szolgáltatási önköltség: a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások / a ráfordítások
teljes köre Szt. 115. § (2) bek. , (9) bek./ egy szolgáltatási egységre számított értéke.
Személyi térítési díj: ellátási típustól függően az ellátott jövedelmének meghatározott része.
Ezt kell ténylegesen fizetni az ellátásért. Összege nem lehet több, mint az intézményi térítési
díj.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület,
évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete
tartalmazza.
(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény fenntartójától
kell kérni.
24. A személyi térítési díjak megfizetése
38. § (1) A személyi térítési díjat
a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi
időtartamra előre,
b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.
(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő
befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.
(3) A személyi térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.
(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint
kell bejelenteni a szolgáltatást biztosítónak:
a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal
korábban írásban kell a bejelentést megtenni;
b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend
tartalmazza.
14
25. A szolgáltatást biztosító és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
39. § (1) A szolgáltatást biztosító az ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a
szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban
ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az
előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
e) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
26. Az intézményi jogviszony megszűnése
40. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és
módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:
a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell
részesíteni,
b.) a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c.) elhalálozik,
d.) kéri az ellátás megszüntetését.
(3) Az alapellátás megszüntetése a szolgáltatást biztosító hatásköre. Az ellátás megszűnéséről
írásban kell értesíteni az ellátásban részesülőt.
(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.
(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott
kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
41. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal
jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg
hatályát veszti a 6/2013./IX.16./számú és a 8/2012. /XII.13./ számú önkormányzati
rendelet.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű
jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
15
Márok, 2013. december 4.
Krizics Zsanett Szarkándi Zita
polgármester jegyzõ
Kihirdetve :2013. december 5.
Szarkándi Zita
jegyző
16
1. melléklet a 7./2013.(XII. 5.) önkormányzati rendelethez
1./ Márok Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Ötv. 9. §. alapján a polgármesterre
ruházza át az alábbi hatáskörét:
- önkormányzati segély megállapítása elemi kár esetén,
- önkormányzati segély megállapítása temetési költségek viseléséhez.