A magyar országgyűlés 2012. április 2-án elfogadta A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. Ennek végrehajtásáról a 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet intézkedik.

A törvény célja számbavenni és dokumentálni nemzeti értékeinket, és ebből külön adatbázist alkotni. A törvény szerint az összegyűjtött értékeket közkinccsé kell tenni, gondoskodni kell ezen értékeknek megismertetéséről. A gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körre kell kiterjeszteni. Az összegyűjtött nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság létrehozza a Magyar Értéktárat, melynek az elemeiből választják majd ki az ún. hungarikumokat. E mellett a törvény célja, hogy elősegítse a nemzeti értékek és hungarikumok fönnmaradását és védelmét ezzel is erősítve a nemzeti tudatot.

Márok Község Közgyűlésének határozta értelmében Márokon is megalakult az értéktár bizottság. A bizottság föladata, hogy  Márok területén lévő nemzeti értékeket a törvény által megszabott kategóriák szerint azonosítsa és nyilvántartásba vegye.

A kategóriák a következők:

- agrár és élelmiszergazdaság
- egészség és életmód
- épített környezet
- ipari lés műszaki megoldások
- kulturális örökség
- sport
- természeti környezet
- turizmus és vendéglátás

Bárki kezdeményezheti nemzeti értéknek a mároki értéktárba való fölvételét. A kezdeményezés ingyenes és Márok község polgármesteréhez kell
elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón benyújtani a kormányrendeletben található nyomtatványminták szerint.

Az értéktárba való fölvételről a Mároki Értéktár Bizottság dönt. Az arra érdemeseket fölvételi javaslattal továbbküldi a Baranya Megyei Értéktár Bizottságba.

Törvényi, rendeleti háttér:

2012. évi XXX. Törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

A 114/2013. (IV.16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról

A Mároki Értéktár Bizottság elérhetőségei:

e-mail cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
telefon: 30/649 40 83
 

A Mároki Értéktár Bizottság által felvett értékek

MÁROKI LAKODALMAS

     A Mároki Lakodalmas Márok legnagyobb rendezvénye. Minden év augusztusában kerül megrendezésre a két napos Mároki Lakodalmas, mely minden korosztály számára szórakozást és kikapcsolódást biztosít. A rendezvény egy igazi hagyományőrző lakodalom köré épül, ahol a falu két részét képviselő menyasszony és vőlegény házasságot köt. Ezen a napon a hagyományőrző lakodalom szinte minden népi jellegzetessége képviselteti magát, így az ide látogató részt vehet a vőfély által vezetett násznép felvonuláson, a lánykikérésen és a szertartás minden mozzanatában. Mindemellett kiemelt figyelmet fordítunk a hagyományőrző együttesek felvonultatására és a népművészeti hagyományok megismertetésére. Fontos szerep jut a gasztronómiának, így a résztvevők megkóstolhatják a helyiek által sütött lakodalmas süteményeket, a környékünkön termelt borokat, illetve a lakodalmas ételeinket is. A programot színesíti a főzőverseny, ahol a résztvevők bográcsban főtt feledhetetlen ízű tájjelegű finomságokkal kínálgatják a résztvevőket. A kézműves vásár, kiállítás, lovaglási lehetőség, nyitott múzeum és templom, hagyományos magyar és sváb népviseletek szerves részei rendezvényünknek.

MÁROKI TÁJHÁZ

A Mároki Tájház 2014-ben, egy csak nem 100 éves házból lett kialakítva. Az idelátogató vendég egy helytörténeti kiállítást tekinthet meg, megismerkedhet a régi idők emlékeivel és hagyományaival.

A ház eredetileg a Wéber család tulajdona volt. Máig is a faluban élő Wéber Rajmund született és élt ezen a helyen testvéreivel, szüleivel és nagyszüleivel. Ők jómódú sváb parasztcsaládként éltek és gazdálkodtak itt egészen kitelepítésükig.

A ház új tulajdonosai Juhász Gyula és felesége Gazda Gizella volt, akiket a Felvidékről, Ipoly Pásztóról 1948. szeptember 22-én telepítettek a községbe.

Örököseik - akiknek köszönettel tartozunk - Juhász László és Juhász Mária szintén Felvidéki lakosok, 2013-ban Márok községnek ajándékozták az ingatlant, berendezései és használati tárgyaival együtt. Kiegészítésként Baumstark Miklósné és családja szintén nagyon sok berendezési tárgyat ajánlott fel községünknek, melyek ugyancsak a Tájházban tekinthetők meg.

Juhász Gyula és neje abban az időben méhészkedett, földjeiken kukoricát termelt, kisebb gyümölcsös kertet tartott fenn és háztáji állatokkal foglalatoskodott.

Az épület a nyeregtetős parasztházak formáját mutatja. A hosszú fehér, keskeny ház homlokzati oldalán két ablak található.

Miután a szépen felújított kapun belépünk, a nyitott tornácra érkezünk. A tornácról két ajtó nyílik a házba.

Az elsőn a konyhába juthatunk, míg a második a kamrába illetve füstölőbe vezet.

A konyhából két oldalra nyílnak a szobák. Az utca felőli az úgynevezett tisztaszoba, amely homlokzati ablakai révén a világosabb. Ez ritkán volt használatban, általában csak a vendégszoba funkciót látta el. Népes, többgenerációs családoknál fordult elő, hogy az öregek hálószobája volt.

A falakat a kornak megfelelően szentképek és régi családi fotók díszítik.

Jellegzetes, a kornak megfelelően vetett parasztágyak vannak a szobákban. A viszonylag rövid ágyakban, vastag tollpárnákkal a fejük alatt, szinte félig ülő helyzetben aludtak a régi korok emberei.

A konyhából jobbra nyílik az egykori hátsó szoba. Egyetlen ablaka az udvarra néz. Valamikor itt lakott és hált a ház népe.

A ház mellett látható a góré, melyben terményt tároltak illetve paprikát szárítottak.

Az udvar hátsó részén található az istálló. Itt láthatóak többek között a különböző mezőgazdasági eszközök és egyéb régi tárgyak tucatjai is megfigyelhetők.

Együtt Márokért Egyesület és Márok Község Önkormányzata a felújítás alatt mindvégig arra törekedett, hogy mindent az eredeti állapotába állíttasson vissza, hogy látogatóink - ha csak egy rövid ideig is - a múltba érezhessék magukat. Az összegyűjtött helyi berendezések, bútorok, kiállított tárgyak, eszközök, állandó és időszakos kiállításai révén méltóképpen őrzik meg az elődök életformáját, és mutatja azt meg a hálás utókornak.